2007.08.04. Szombat - Előszó
Igazából
a holnapi nap egy héttel korábban történt
volna azonban egy közbejött ok miatt akkor halasztanom
kellett. A tervezgetésen, előkészületeken már
túl voltam amikor kiderült, hogy még egy hetet
várni kell.
Addigra
beleéltem magam, hogy egy teljes napot – felkeléstől
lefekvésig teljes
látáskorlátozottságban azaz
mintegy vakként élek meg.
Másnap reggel
határozott megkönnyebbülést éreztem,
hogy még nem kezdődik el - és látok.
A látásnélküliség kapcsán
kezdetben azon gondolkodtam,
lehet-e (persze!) és milyen módon performanszot
csinálni vak embereknek. Az ezen való gondolkodás
közben az átélés
szükségességének
felismerése szinte
magától jött.
Az
időzítés szándékoltan a
hétvége,
a privát szféra, a lakáson,
kerten belüli élet.
Holnap
ennek az írásnak folytatásaként
naplószerűen leírom
minden tevékenységemet, az azzal kapcsolatos
érzéseket,
tapasztalatokat.
A
látás nélküli állapotban az
önkontroll lehetőségeinek drasztikus csökkenése
foglalkoztat, mind személyes vonatkozásban, mind pedig
a személyiség kiterjesztésének
környezeti vonatkozásában (pl. lakás)
ezért a fenti cím.
2007.08.05.
Vasárnap